Richard Bergh

Richard Bergh
1904-ben
Született	1858. december 28. Stockholm
Meghalt	1919. január 29. (60 évesen) Saltsjö-Storängen
Sírhely	Tyresö old cemetery
Nemzetisége	svéd
Iskolái	Királyi Szépművészeti Akadémia, Stockholm Académie Colarossi
Richard Bergh aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Bergh témájú médiaállományokat.

Sven Richard Bergh (Stockholm, 1858. december 18. – Saltsjö-Storängen, 1919. január 29.) svéd festő, művészettörténész és muzeológus volt.

Élete és munkássága

Apja, Edvard Bergh és anyja, Amanda Helander is művészek voltak. Richard Bergh Stockholmban tanult, első mestere Edvard Perséus volt, majd a stockholmi Királyi Szépművészeti Akadémián tanult 1878 és 1881 között, ahol megismerkedett Nils Kreugerrel és Karl Nordströmmel. Korai munkái a svéd történelem témájában készült akadémikus stílusú képek voltak. 1881-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Paul Laurens-nél, majd az Académie Colarossin folytatta tanulmányait (1881-1884). 1883-ban mutatkozott be a párizsi Szalonon.

1885-re Bergh Ernst Josephsonnal és más, Párizsban és Grez-sur-Loing-ben alkotó északi művészekkel együtt az Opponenterna („Ellenzők”) nevű, a svéd svéd Királyi Szépművészeti Akadémia konzervativizmusa ellen fellépő művészi mozgalom egyik szószólója lett. A következő évben megalapították a Konstnärsförbundet („Művészek szövetsége”) nevű szervezetet, aminek Bergh a titkára lett.

Bergh elsősorban portrékat és tájképeket festett. Franciaországi tartózkodása során vonzódott a naturalizmus és a plein air festészet iránt, valamint befolyásolta őt az impresszionizmus is. Az 1880-as években festészetét alapvetően a realizmus határozta meg, romantikus hatásokkal.

A nyolcvanas évek végére kialakított egy sajátos, érzékeny és kissé morbid, pszichologizáló stílust. 1886 telén festette a Hipnotikus szeansz című képét, amelynek modellje felesége, Helena volt. Ugyancsak ő állt modellt a Lány és a Halál című szimbolista képhez, majd a következő évben súlyos betegségben elhunyt.

Bergh festészete ebben az időszakban rokonvonásokat mutat Eva Bonnier, August Strindberg festői munkásságával, valamint Gustaf Fröding költészetével. 1890-ben újra nősült, Gerda Winkrans lett a felesége. Jó barátságba kerültek Ellen Key-jel, a neves íróval és feministával egy magánjellegű vitaklubban.

Bergh 1893-ban Varbergbe utazott, és ott többek között Nils Kreugerrel létrehozta a helységről elnevezett festői iskolát. Tájképfestészetében is megjelent a misztika és a nemzeti romantika, különös figyelmet fordított a fények játékára.

1987-88-ban itáliai utazást tett, de ennek során csak tovább erősödött vonzódása az északi tájakhoz, fényekhez. Ekkoriban alkotott képe, a Nordisk Sommarkväll („Északi nyári este”) egyesíti magában az olasz reneszánsz kompozíciót, az 1800-as évek német romanticizmusát, valamint Pierre Puvis de Chavannes és Paul Gauguin művészetének szimbolista hatásait.

1904-ben Storängenben (Nacka) telepedett le, ahol nemzeti romantikus stílusban építtetett magának nagy villát Albin Brag építésszel.

Richard Bergh hosszú időn át nagy hatást gyakorolt a svéd művészeti életre. Maga is tanított a Konstnärsförbundet által életre hívott festőiskolában. 1915-ben Bergh lett a stockholmi Nationalmuseum, igazgatója, és nagyszabású átalakítási munkákat indított, amelyek életének utolsó éveiben teljesen lefoglalták. Modernizálta a gyűjtemény bemutatási és bővítési koncepcióit. Cikkeivel, tanulmányaival aktívan részt vett a svéd kulturális élet vitáiban. Művészeti nézeteit a Hvad vår kamp gällt („Miről szól a mi harcunk”, 1905), Konstmuseet som skönhetsvärld („A művészeti múzeum és a szépség világa”) valamint az Om konst och annat („Művészetről és másról”, 1908) című köteteiben foglalta össze.

Képeiből

• 
  Hipnotikus szeansz (1887)
• 
  A szeansz után (1884)
• 
  Eva Bonnier (1889)
• 
  Északi nyári este (1889-1900)
• 
  Látomás: Részlet Visby-ből (1894)
• 
  August Strindberg portréja (1905)

Források

• Svensk uppslagsbok (Svéd lexikon) Malmö, 1939

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Bergh című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.